Egy elfáradt éjszakán asztalhoz ülök, kockát vetek. Merre tovább. A gyökereid ne feledd, hangzik a sarokból, virágcserépben serkenő zöldhajtásos mély gondolat.
Egy pohár víz tovább lendít, ha már az az üres palack nem tud. Száraz rizling szemet vet torkomra. Kongva blöfföl, szorítja dugóját, mint álomszuszék reggel a takarócsücsköt. Így hát netán még józanabbul várakozik az univerzum bimbózó szentenciáim serkenésére. Mindhiába. Itt és most a tanácstalan óra megegyezik a perccel. Nulla és még egy nulla. Hajlik a naptár, dagad a Hold, hízik a por a sarokban.
Ennyit érek, meg még egy nyújtózkodásnyit az égbolt felé, ami tulajdonképpen csalás, de szeretnék egy egész bolygót átejteni, aztán ebből boldogulni. Hamiskártyásan, huncutul mindenféle megbánás és megbántás nélkül.
Önzőn és kegyetlenül mosolyba fordulni, mint valami ártalmatlan gonosztevő.
Nulla
2012.05.05. 00:34 :: atomheartfather
Szólj hozzá!
Címkék: élet boldogság csalás nulla éjfél szigetek
A bejegyzés trackback címe:
https://szigetek.blog.hu/api/trackback/id/tr54489439
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.