Az az elkeseredett öröm a reggelben. A kánikula előtti hűs napsütésben. Rettegve érzem az első gyöngyöket homlokomon. Keresem az utolsó huzatos sarkot, a maradék éjjeli szelet, ami már felmelegedve, térdencsúszva érkezik. Rajtam még segít, még utoljára érzem, bőrömön…