Az az elkeseredett öröm a reggelben. A kánikula előtti hűs napsütésben. Rettegve érzem az első gyöngyöket homlokomon. Keresem az utolsó huzatos sarkot, a maradék éjjeli szelet, ami már felmelegedve, térdencsúszva érkezik. Rajtam még segít, még utoljára érzem, bőrömön…
Szellő
2010.07.23. 08:33 :: atomheartfather
Szólj hozzá!
Címkék: élet nap nyár napfény hőség kánikula szigetek szellő huzat
A nap
2009.08.28. 15:28 :: atomheartfather
Ott pedig látod a lemenő napot, lángol, ijesztően lángol, mégis legszívesebben megérintenéd, ott messze. Rohannál, mígnem véreset köpnél, míg a tüdőd fel nem mondaná a szolgálatot. Egészen addig. Mert ott messze lángol, lüktet és dúdolva hív, tudod hogy itt nincsen b terv,…
