Napok maradnak megfogalmazatlanul, eltűnve valami elfelejtett múltnak csúfolt masszában, fortyogva magába fojtva újabb és újabb perceket. Rettegni sincs idő, későn jött felismerés fordul hátra, kővé dermedve a látványon. Bugyborékoló, szürke órák, alvás és séta között.…