A szoba még az ő illatát leheli. Emlékeznek a falak. Reszketve, félve az ürességtől. Szagolom és analizálom a kémiai összetevőket, ösztönből, tudatlanul. Átfordulás, szemlehunyás. Semmi sem segít. Fejem az illattalan múltba fúrom. Messze utazom, mindent felhasználok. Dohos…