Mintha fátyol fedné, mintha suttogna. Fejfájás és vérágas szemek dideregnek a tükör mögött. Végül előmerészkednek, lassan kikukucskálva, aztán szökkenve, gyermeteg mozdulattal. Egy alvásnyira a világvégétől meglepő nyugalom zizeg a wolfrámszál kanyaraiba bújva. Talán még megadatik egy utolsó álom, egy jó, amiből fájdalom ébredni, vagy egy rossz, melyet sóhajtó mosoly követ. Bal tenyér, vagy jobb tenyér szorítja a tetszetősebb ajándékot? Amelyik jobban dagad, abban nagyobb a boldogság.
A másnapon van itt a hangsúly, szembesítés és számonkérő mutogatás. Egy utolsó veszekedés a nagy ijedtségre, egy kibékülés az izzó kavicsokon. Olvadó cipőtalp, sírva gyónás, az első hólyagos égési sérülések. Kénes füst, vagy forró hamu? Hol van már az álmos szerelem, mikor egyre szaporább a légzés?
Talán jobb lesz így mindenkinek. Hazudj valamit, miközben csuklódra olvad az ingujjgomb!
Végítélet
2009.11.30. 08:56 :: atomheartfather
Szólj hozzá!
Címkék: élet tükör apokalipszis holnap szigetek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szigetek.blog.hu/api/trackback/id/tr911562485
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
