Éjszakáim része, a szebbik fajta álmoké. Zavaróan rám fekszik és átölel. Marad a virrasztás, az a szemet leragasztó örökös ébrenlét eszméletvesztés előtt. Letagadom, csitítom, mélyen a párnába szagolok. Semmi sem segít. Nyughatatlanul élem át a boldogságot. A végtelen…