Csak figyelem tétova mozgóképem az elhaladó villamos tükröződő felületein. Szaggatott állókép, bizonyíték a létezésre. Aztán hirtelen filmszakadás, a szerelvény elhagyja a megállót. Újra bizonytalan mono-élet. Megerősítés és józanító iker nélkül. Már nem is létezem…