Utolsót ficánkolsz. Szákban a hal. Szákban a hal. Pikkelyes szőröd lassan távozik, sírás dögivel, mindenhonnan, de neked elég a tükörből érkező kacsintás. Szomorú részvétkacsintás, virtuóz hegedűszóval. Vér és verejték, könnyek a tüszők között, apró púpok, mélyedések. Egészen gyászmenetszerű, a szenvedés kreatív perpétum mobilét idézve. Majd pórul jársz, ha nem is érzed, de hidd el, böjtje lesz a csapkodásnak, a nyaktörő mutatványnak. Húzod, öblíted, újabb és újabb gyilkoló sercenés, nyüszítő élettelen tiltakozás. Arcod lassan eltűnik. Marcona és komor vonások örvénylenek a lefolyón, bölcsesség és intellektuális megtévesztés, éveket rajzoló délibábos pihék intenek ágyőt. Szellő csókol, egészen bizsergetőn táncolnak az arcélen hűsítő ujjak.
Borotvált
2009.08.13. 20:38 :: atomheartfather
Szólj hozzá!
Címkék: élet fájdalom szőr borotválkozás szigetek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szigetek.blog.hu/api/trackback/id/tr461307825
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
