Ez itt most a szabadon engedés. A tiéd. Tőlem kapod. Életed ajándéka. Tedd ládába, ásd el. Akaszd a nyakadba, süllyeszd a tenger mélyére.
Aztán el kell indulnod, kikerülni a kikerülhetőt. Találkozni, akivel kell. Emlékeket csipegetni, tapasztalni. Megsérülni, túlélni.
Olykor majd magadon ejtesz sebeket, hogy érezd az idő múlását, lásd gyógyulásod folyamatát. Hogy letéphesd a vart, egy cseppnyi friss vér buggyanjon és a heg megmaradjon mindig. Így próbálsz történeteket rögzíteni, támpontot adni az elmének. Semmit sem mersz elfelejteni, mit ér a szabad akarat a sajgó múlt nélkül. A múlt, melyben minden szépen összetömörödik, kitisztul. Mint az eltett befőtt, megérnek az ízek, a zavaros rész leülepszik. Kellemesen fanyar íze emlékeztet az évjáratra.
Aztán ha nincs mi elől menekülni, végül egyszerűen ülve maradsz.
Eredj!
2011.11.04. 06:30 :: atomheartfather
Szólj hozzá!
Címkék: élet búcsú emlék fájdalom félelem múlt szabad menekülés felejtés szigetek befőtt
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szigetek.blog.hu/api/trackback/id/tr313352159
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
