HTML

Szigetek

Részletek, fejezetek, gondolatok talán soha el nem készülő regényekhez. Gyűrött papírfecnik és kisiklott tollászkodások.

Friss topikok

  • atomheartfather: @Mandragoria: köszönöm, és örülök az egy húron pöndülésnek, remélem a későbbiekben sem okozom csal... (2011.05.09. 19:46) Hagymáz
  • atomheartfather: Elnézem, nyugi!:DAhogy magamnak is sok mindent...ennyi szenilitás még belefér...ha meg mégis harag... (2010.03.04. 08:31) Születésnap
  • viva.la.vida: ..fúj a szél, hajamra hull a hó..szerelemben élni volna jó.. (2010.01.27. 14:50) Csak szerelem
  • Narnia 4444: Csak beköszönök :)) Üdv itt is Nanah ! (2010.01.25. 12:17) Csoda
  • atomheartfather: Ez még tegnapi poszt...inkább sejtés, mint ihletett szomorúság. A java hátra van kedves olvasó! (2009.10.05. 16:57) Filmszakadás

Linkblog


Kudarc

2010.07.17. 09:56 :: atomheartfather

Fogva tartanak az üres frázisok. A boldogan éltek, míg meg nem haltak-ok, a vihar előtti csendek, az első látásra szerelmek. Az idő mindent megold-ok, a nem érdemel meg téged-ek. És persze, ami nem öl meg mindig erősebbé tesz. A sebeket hegek váltják, majd a hegek helyén fakó…

Szólj hozzá!

Címkék: élet kudarc alkotás művészet giccs melankólia szigetek

Reggeli eső

2010.04.19. 08:48 :: atomheartfather

Mindig az eső. Mindig az eső szegi kedvét. A hajnali ereszkopogás utáni szürke reggel.A lehangoló első éhségingerek, a hideg talp érzése. Csalódottságát a cseppes ablak mögé rejti. Hatalma mit sem ér most, gyengén és naivan görnyed az ég felé.Évszázados magány öleli a…

Szólj hozzá!

Címkék: élet reggel eső hős melankólia gyávaság szigetek impresszió

Mosolyok

2010.03.05. 09:10 :: atomheartfather

Már csak az emlékekből táplálkozik, tartalékenergiával zakatol. Hátrafordul, befelé sóhajt és kilélegez. Újra egyensúlyban, újra apró mosolyfröccsöt kapott az arc. A kilátástalan világot látó tekintet, a lefelé görbülő festett száj. A szomorú bohóc megpihen. Szeme…

Szólj hozzá!

Címkék: élet emlék mosoly melankólia szigetek

Régi füzetlapok

2009.06.06. 23:00 :: atomheartfather

Aztán visszaolvasva mennyi fájdalom, mennyi nevetséges fájdalom. Mintha akkoriban minden a világon a mi melankóliánk körül forgott volna. Nem szánalom, azért azt nem mondanám. Hogy mit éreztem? Csodálatot, igen valahol azt éreztem. Annyira őszinte időszak, volt, annyira intenzív…

Szólj hozzá!

Címkék: élet melankólia szigetek füzetlap

süti beállítások módosítása