Szigetek

Elkezdtem tollal írni a fehér papírra. Erősen rányomom, kitörölhetetlenül alkotok. Rólad írok, kifolysz belőlem. A számból párologsz, reggelente téged könnyezlek, s mikor tüsszentek, apró cseppekben kerülsz a légkörbe. Szaporodnak a telefirkált lapok, minden szavammal mondani…

Azt hiszem elfáradtam. Szavak után kutatok zsebeimben. Kotorom, vakarom, a csücskeit pöckölöm. Bal oldal, jobb oldal, belső, far. Kacatok, szöszök, morzsák, zsebkendők, kulcs, apró. Csak megszólalni nehéz. Minden bizonytalan és értelmetlen így hirtelen. A keresést a végtelenbe…

Egészen ritka pillanatra ébredek. Sötét és mozdulatlan a világ. Elfelejtetve az idő fogalmát, mindenki máshogy öregszik. Én úgy döntöttem kicsit maradok. Néhány évnyi időt nem mozdulok. Hanyatt fekve gyűjtöm a zsibbasztó tanulságokat. Erődöt dunyhából építve,…

Ez valami visszhangos mennyország. Kevesen vannak, hallom saját gondolataim. A másik sarokban is én állok. Átkiabálok, tanácsot adok, s egyre tisztábban töprengek. Fel s alá járkálok, egyre bonyolultabbnak tűnik minden. Gombolyagjáték, semmi több. Az ijesztő dolgokat elnevezem,…

Fogva tartanak az üres frázisok. A boldogan éltek, míg meg nem haltak-ok, a vihar előtti csendek, az első látásra szerelmek. Az idő mindent megold-ok, a nem érdemel meg téged-ek. És persze, ami nem öl meg mindig erősebbé tesz. A sebeket hegek váltják, majd a hegek helyén fakó…

Meg kell törni a csendet, a fehéret, a simát. A nem visszhangzót, a fodrok nélkülit, a széltelent. Itt az idő valami mást csinálni, kizökkeni, hökkenni, összeborzolni. Megágyazom az izgalomnak, jön a tátott szemmel álmodás, csupa életből ellesett, meglepő fordulattal. Fáradt…

Mondd, hogy mindenütt jó. Hogy ki sem kell mennem az ajtón, matatni a zárban a hajnali vakság állapotával küzdve. Csak át kell fordulni, belekezdeni a következő történetbe, kicsit a szemhéjak mögé rejtőzni. Terüljterülj asztalka, fehér egyszarvú, toronyban trillázó hercegnő.…

Ma rólad írok. Nem tudom, hogy szeresselek-e. Vagy egyáltalán foglakozzam-e a létezéseddel, mint olyan. Félő, hogy megbabonázol, hogy befolyásolsz. Hogy szavaim máshogy fűzöm, mikor rád gondolok.Talán jobb lenne tudomást sem venni. Elfelejteni azt is, amit eddig gondoltam, vagy…