Ez a vaníliás kókusz kísér mindenütt. Valami átok-illat, rögeszme, hallucinált ingerkupac. Talán egy álomból érkezett, vagy a véletlen élethalálharcot vív, s az utolsókat rúgja. Mindenesetre aggasztó érzékelés, fülledt, nyári vihar előtti csendes mosolyként személyesítem.
Veszélyezteti a józanész minden bugyrát és a tartalékok titkos rekeszeit. Színek érkeznek, először észrevétlenül. A legélénkebb lilától a halvány barackig, félek, hogy már nincs menekvés. Egészen bódító, szédülést hozó dimenzió. Csapdát állított a természet, vagy valami hasonlóan befolyásos, megnevezhetetlen titkos hős, göndör kamasz.
Azt hittem ellenállok majd, vagy legalább mímelem a felháborodást, most még sincs szavam a tiltakozásra, csak egy huncut vállvonás. Eltakart szemek és hazugság a mindent tudó tükörben.
(Már csak a holnapi szikra hiányzik, s robban a lélek.)
Elkerülhetetlen tavasz
2010.05.26. 10:01 :: atomheartfather
Szólj hozzá!
Címkék: élet tavasz álom szerelem illat szigetek hexameter
A bejegyzés trackback címe:
https://szigetek.blog.hu/api/trackback/id/tr42032250
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
