Egy álomvilágra nyitok ajtót. Eltitkolom, nem nevezem. Az á-nál nem tátom szám, az o-nál nem kerekítek. Még gondolatban is más szavak mögé bújtatom.
Dimenzió, fantázia, meseország.
Itt most tisztább a levegő is, a játék maga az élet. Nincsenek pajkosan girbegurba ösvények, nincsen tiltott gyümölcs, vagy alkoholmámor. Őszinteség fakaszt mosolyt, az elpirulás szinte kötelező. A szerelmes virágot szed, a szomorú bátran gyengül el.
Vallomásra készülök. Szerelemre készülök. Gyászra készülök. Minden az arcomon, elültetem akár a virágokat. Bimbózik, kinyílik, majd szirmát hullajtva elfonnyad. Az idő nyugalommal eltelik. Az egész az illat miatt volt. Az egészet érte tettem. Találkozás a megfelelő pillanatban. Rám néz, közel hajol. Máris tud mindent, ideje hervadni. Most pedig már csak várni kell. Kémlelem szájgödreit, a bőrpír árnyalatát. Nyakához közelítek, és rögtön érzem. Ez a tökéletes világ. Illata új magokat ültet belém.
A kételyt gazként kigyomláljuk, leásunk mélyen a gyökerek mentén. Sáros körmökkel is kézen fogva, foglyul ejtve egy mások számára nem létező helyen. Miért kellene hazamenni? Még csak most jön a java.
Holnap kezdődik a szent szimbiózis.
Tökéletes világ
2011.01.23. 18:48 :: atomheartfather
Szólj hozzá!
Címkék: élet mese gyász tökéletes álom szerelem világ boldogság őszinteség szigetek
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szigetek.blog.hu/api/trackback/id/tr502607935
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
